Háborog az éj, nézi a hajnal Nem érti miért néz szembe ily értelmetlen harccal
Háborog az éj, nézi a hajnal
Nem érti miért néz szembe ily értelmetlen harccal Tudná ő, hogy az érték nem a fájdalomból lesz Hanem ha valami szépben bízik, és ehhez ő is hozzá tesz Gyötrelmes a csata mindenegyes perce De mit is tudhat más arról milyen is az ő lelke Egy vad, de mégis jámbor lélek az egész De ha elveszik tőle amit szeret akkor mindenre kész Mégis a hajnal csak áll és vár és nem érti az okát Hogy lehet elérni a gyűlöletnek és a fájdalomnak ezt a fokát Mi az amit nem lehet kivárni vagy újra megszerezni szépen és nyugodtan? De sokak nem hallanak mást mint az éj üvöltéseit amik orkán ként zuhognak De kivel harcol a sötét lélek, hogy mégis ennyire tiszták a céljai? Kivel küzd meg gyengén, hogy mégis ilyerősek a vágyai? Saját magával küzd hisz mérhetetlen a vétke Úgy érzi elengedte már régen akiben benne volt minden reménye S a hajnal csak áll nyugodtan és nem érti, hogy mit tesz az éj de ő is beáll mellé Bár tudja nincs értelme, de megteszi örök ellensége kedvéért Mert ha ő a nagy és zordon éj akár küzd a semmivel az tény S akkor csak megjelenik a lombok között a újat hozó drága fény S az éj ideje lejárt s a hajnal folytatja a harcot hisz már ő sem tudja miért is teszi De mindig arra gondol, hogy újra lemegy a nap majd más feladatát úgyis átveszi S azóta is harcol az éj, a hajnal egy ismeretlen ellen S nekem ebben az állapotban kell ébrednem és kelnem Tény, hogy nem érti most senki de elmesélem nektek Én vagyok az éj és a hajnal egyben Harcolok azért, hogy szebb legyen az éjszaka és a nappal De, hogy miért azt nem tudom soha elmondani nektek csupán szavakkal… Ezt érezni kell!!!
Tudná ő, hogy az érték nem a fájdalomból lesz Hanem ha valami szépben bízik, és ehhez ő is hozzá tesz Gyötrelmes a csata mindenegyes perce De mit is tudhat más arról milyen is az ő lelke Egy vad, de mégis jámbor lélek az egész De ha elveszik tőle amit szeret akkor mindenre kész Mégis a hajnal csak áll és vár és nem érti az okát Hogy lehet elérni a gyűlöletnek és a fájdalomnak ezt a fokát Mi az amit nem lehet kivárni vagy újra megszerezni szépen és nyugodtan? De sokak nem hallanak mást mint az éj üvöltéseit amik orkán ként zuhognak De kivel harcol a sötét lélek, hogy mégis ennyire tiszták a céljai? Kivel küzd meg gyengén, hogy mégis ilyerősek a vágyai? Saját magával küzd hisz mérhetetlen a vétke Úgy érzi elengedte már régen akiben benne volt minden reménye S a hajnal csak áll nyugodtan és nem érti, hogy mit tesz az éj de ő is beáll mellé Bár tudja nincs értelme, de megteszi örök ellensége kedvéért Mert ha ő a nagy és zordon éj akár küzd a semmivel az tény S akkor csak megjelenik a lombok között a újat hozó drága fény S az éj ideje lejárt s a hajnal folytatja a harcot hisz már ő sem tudja miért is teszi De mindig arra gondol, hogy újra lemegy a nap majd más feladatát úgyis átveszi S azóta is harcol az éj, a hajnal egy ismeretlen ellen S nekem ebben az állapotban kell ébrednem és kelnem Tény, hogy nem érti most senki de elmesélem nektek Én vagyok az éj és a hajnal egyben Harcolok azért, hogy szebb legyen az éjszaka és a nappal De, hogy miért azt nem tudom soha elmondani nektek csupán szavakkal… Ezt érezni kell!!!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
